1977-ben láttam meg a napvilágot Debrecenben, és nem messze tőle Ebesen nőttem fel.
Két évet a dunántúli Nagylók községben éltem családommal, ezt követően megpróbáltuk magunkat hat hosssssszú évig Németországban is - de végre Hazaértünk - Szajolban élünk hat gyermekünkkel.
A fényképezés fokozatosan lépett be az életembe és eléggé faramuci módon, előbb jelentette a megélhetésemet - később vált a hobbimmá. A filmes fotózás korszakát még éppen megértem - dolgoztam is sokat filmre - majd a digitális világ elsodort engem is. Az utóbbi hat évben szinte csak természetfotókat készítek, ezen honlap létrejöttéig kizárólag az "asztalfióknak". A képkészítés számomra kikapcsolódás, rácsodálkozás a teremtett világra, és valamiféle megnyugvás.
Sok embernek tartozom köszönettel segítségükért, türelmükért, elsősorban a családomnak. Ezek alatt az évek alatt sok nagyszerű (és méltatlanul alulértékelt) alkotóval, fényképésszel, újságíróval, festővel összehozott a sors. Félek nem tudnék maradéktalan névlistát összeállítani, talán egyszer összeszedem magam és a memóriámból előbányászok mindenkit.
Eddigi fotós pályafutásom, a teljesség igénye nélkül:
Valamikor kamaszkoromban igéződtem meg, családunk fényképész barátja által. Bár mint minden akkori háztartásban nekünk is volt otthon fényképezőgépünk, az igazi megfertőződést egy kölcsön Zenit TTL követte el.
Főiskolai tanulmányaim befejeztéig mindvégig jelen volt a fotózás az életemben, sőt dolgozgatni is kezdtem. A diplomamunkámat az akkor világhódító útjára induló digitális fotózásról írtam.
Mint szabadúszó és külsős fotóriporter próbáltam megélni Debrecenben, dolgoztam többek között az Inform Média Kft lapcsaládjánál (Hajdú-Bihari Napló, Tipp) a Debrecen hetilapnál álnéven, (mert szabad világban élünk) egy barátomtól kellett nevet kölcsönöznöm, hogy párhuzamosan fotózhassak a jobbos és a balos beállítottságú sajtóterméknek is.
Ezt követte néhány év a Körkép hetilapnál, amely felfogásában közelebb állt hozzám. Bár a lap hivatalos fotósa voltam, sajnos odáig sohasem jutott el az újság, hogy megfelelő technikai hátteret meg tudjon fizetni a munkatársaknak, de ez a magyar valóság. 15-ös monitoron tördelni, kompakt digitálissal sportfotózni, kölcsön suzukival rohangálni… mindenesetre szép idők voltak.
2002 után egyszerre több vállalkozás is csődbe ment amelyeknek bedolgoztam, minden bevételi forrásomat elveszítettem. Talán így akarta az Úristen, de pont ekkorra lett elegem az emberek, események fotózásából is, így továbbléptem, az életem más fordulatot vett és a fényképezés megmaradt hobbinak. Sok tapasztalattal gazdagodtam a sajtófotózás során, dolgoztam filmre, végigkövettem a digitális technika betörését.
Magam sem tudom már hány lapban, könyvben jelentek meg képeim, majd sorban próbálom előszedegetni az említésre méltóakat.
Kedves emlékeim egyike a Balmazújvárosi önkormányzati lap, szerettem nekik fényképezni, sok idős értékes emberrel, letűnt korok szakmáival találkoztam náluk.
Balmazujvaros-ujsag-1999-december
Számomra is csak később derült ki, hogy a Tankcsapda zenekar egyik borítója is az én szemem munkáját dicséri:
http://www.tankcsapda.com/album-baj-van.html
2006-ban megnyertem a Pannon Literatúra Kft. “Szépséges Magyarország” fotópályázatát.
http://pixinfo.com/hirek/2006-07-24_270151
A linkek között is szereplő Topfoto.hu oldal Zöld bolygó fotópályázatain rendszeresen indultam, igaz helyezést nem értem el, de az egész pályázati anyag, amit a honlap készítői összeválogattak a hazai amatőr fotósok munkáiból, igen magas színvonalú, szerintem nemzetközi szinten is megállná a helyét.
http://www.topfoto.hu/blog/?p=134
http://www.youtube.com/watch?v=_EPxxrY_jzw
Legutóbbi eredményem a Baden-Württenberg tartományi - 2011 Az erdő éve - fotópályázat 2. helyezése a tavaszi képek kategóriában:
Baden Online
Ortenaukreis.de
A WALD 2011 németországi fotópályázat résztvevőinek munkái közül válogatták össze a Német Élelmezésügyi - Mezőgazdasági és Fogyasztóvédelmi Minisztérium 2020-as erdőstratégiai kiadványába kerülő fotókat. Nagy örömömre hat képem is szerepel a brosúrában.
Egyébként van egy névrokonom, aki festőművész, de nem állok vele kapcsolatban, viszont okozott ez már némi képzavart.
Két évet a dunántúli Nagylók községben éltem családommal, ezt követően megpróbáltuk magunkat hat hosssssszú évig Németországban is - de végre Hazaértünk - Szajolban élünk hat gyermekünkkel.
A fényképezés fokozatosan lépett be az életembe és eléggé faramuci módon, előbb jelentette a megélhetésemet - később vált a hobbimmá. A filmes fotózás korszakát még éppen megértem - dolgoztam is sokat filmre - majd a digitális világ elsodort engem is. Az utóbbi hat évben szinte csak természetfotókat készítek, ezen honlap létrejöttéig kizárólag az "asztalfióknak". A képkészítés számomra kikapcsolódás, rácsodálkozás a teremtett világra, és valamiféle megnyugvás.
Sok embernek tartozom köszönettel segítségükért, türelmükért, elsősorban a családomnak. Ezek alatt az évek alatt sok nagyszerű (és méltatlanul alulértékelt) alkotóval, fényképésszel, újságíróval, festővel összehozott a sors. Félek nem tudnék maradéktalan névlistát összeállítani, talán egyszer összeszedem magam és a memóriámból előbányászok mindenkit.
Eddigi fotós pályafutásom, a teljesség igénye nélkül:
Valamikor kamaszkoromban igéződtem meg, családunk fényképész barátja által. Bár mint minden akkori háztartásban nekünk is volt otthon fényképezőgépünk, az igazi megfertőződést egy kölcsön Zenit TTL követte el.
Főiskolai tanulmányaim befejeztéig mindvégig jelen volt a fotózás az életemben, sőt dolgozgatni is kezdtem. A diplomamunkámat az akkor világhódító útjára induló digitális fotózásról írtam.
Mint szabadúszó és külsős fotóriporter próbáltam megélni Debrecenben, dolgoztam többek között az Inform Média Kft lapcsaládjánál (Hajdú-Bihari Napló, Tipp) a Debrecen hetilapnál álnéven, (mert szabad világban élünk) egy barátomtól kellett nevet kölcsönöznöm, hogy párhuzamosan fotózhassak a jobbos és a balos beállítottságú sajtóterméknek is.
Ezt követte néhány év a Körkép hetilapnál, amely felfogásában közelebb állt hozzám. Bár a lap hivatalos fotósa voltam, sajnos odáig sohasem jutott el az újság, hogy megfelelő technikai hátteret meg tudjon fizetni a munkatársaknak, de ez a magyar valóság. 15-ös monitoron tördelni, kompakt digitálissal sportfotózni, kölcsön suzukival rohangálni… mindenesetre szép idők voltak.
2002 után egyszerre több vállalkozás is csődbe ment amelyeknek bedolgoztam, minden bevételi forrásomat elveszítettem. Talán így akarta az Úristen, de pont ekkorra lett elegem az emberek, események fotózásából is, így továbbléptem, az életem más fordulatot vett és a fényképezés megmaradt hobbinak. Sok tapasztalattal gazdagodtam a sajtófotózás során, dolgoztam filmre, végigkövettem a digitális technika betörését.
Magam sem tudom már hány lapban, könyvben jelentek meg képeim, majd sorban próbálom előszedegetni az említésre méltóakat.
Kedves emlékeim egyike a Balmazújvárosi önkormányzati lap, szerettem nekik fényképezni, sok idős értékes emberrel, letűnt korok szakmáival találkoztam náluk.
Balmazujvaros-ujsag-1999-december
Számomra is csak később derült ki, hogy a Tankcsapda zenekar egyik borítója is az én szemem munkáját dicséri:
http://www.tankcsapda.com/album-baj-van.html
2006-ban megnyertem a Pannon Literatúra Kft. “Szépséges Magyarország” fotópályázatát.
http://pixinfo.com/hirek/2006-07-24_270151
A linkek között is szereplő Topfoto.hu oldal Zöld bolygó fotópályázatain rendszeresen indultam, igaz helyezést nem értem el, de az egész pályázati anyag, amit a honlap készítői összeválogattak a hazai amatőr fotósok munkáiból, igen magas színvonalú, szerintem nemzetközi szinten is megállná a helyét.
http://www.topfoto.hu/blog/?p=134
http://www.youtube.com/watch?v=_EPxxrY_jzw
Legutóbbi eredményem a Baden-Württenberg tartományi - 2011 Az erdő éve - fotópályázat 2. helyezése a tavaszi képek kategóriában:
Baden Online
Ortenaukreis.de
A WALD 2011 németországi fotópályázat résztvevőinek munkái közül válogatták össze a Német Élelmezésügyi - Mezőgazdasági és Fogyasztóvédelmi Minisztérium 2020-as erdőstratégiai kiadványába kerülő fotókat. Nagy örömömre hat képem is szerepel a brosúrában.
Egyébként van egy névrokonom, aki festőművész, de nem állok vele kapcsolatban, viszont okozott ez már némi képzavart.