Szinte minden komolyabban fotózgató ember életében bekövetkezik a pillanat, amikor beleakad egy 70-200 vagy 80-200-as zoomba. Ez a látószögtartomány, kiegészülve a fix 2.8 esetleg 4-es fényerővel, szinte bármilyen fotós feladatra alkalmassá teszi ezeket az optikákat. Nálam némileg furcsán alakult ki ez a barátság. Az első teleobjektívem egy fix 135/2.5 volt, filmes vázon, és a fixek iránti rajongásom bizony (érthetően) azóta is töretlen. Digitális Nikonra a kapott kitobjektív mellé (18-70), egy 70-200 f2.8 Sigmát vettem, igaz a most címadó optika volt az álmom. Csak az anyagiak ugye...
Őt követte egy Sigma 105, majd egy Sigma 180 makró. Miután az utóbbi időben a fényképezési szokásaim megváltoztak, vettem nagyon olcsón egy Tamron 70-200 f2.8 optikát. Az élessége, bokeh-ja kitűnő volt, de az autofókusza nem állt a helyzet magaslatán, sajnos még statikus témáknál is sokat kellett vele bajlódnom. Mérgemben eladtam. A kereskedő-vér bizony nem buzog túl bennem, de szerencsére jó áron elbúcsúztam tőle is. Még aznap meghirdette valaki ezt a Nikont, szinte újszerűen, de valami nagyon "gyanúsan" alacsony áron. Beleugrottam és most itt van.
A cím nem véletlen - az objektív olyan mechanikai benyomást kelt, mint egy kalapács. Fém és (fa helyett...) üveg. Persze ez lehet némileg megtévesztő is - ezek a zoomok eléggé komplikáltak mind mechanikailag, mind elektromosan - (http://www.lensrentals.com/blog/2013/08/lensrentals-repair-data-2012-2013) bár ez utóbbiból tesztalanyunkban éppenséggel nem sok van. Nincs képstabilizátor, sem ultrahangmotor. Ami nincs - az nem romlik el. A fényképezőgép hajtja a fókuszt, ezért amatőr vázakkal nincs, csak manuális élességállítás. 1996 óta - idestova 20 éve gyártja a Nikon ebben a formában ezt az üveget, ma is lehet belőle újat venni. Az optikai felépítés még a tolózoomos elődből való - 1988 (Nikon F4 éra) azóta nem változtattak csak a bevonatokon a japánok. 27év... nem semmi. 16 elem 11 csoportban 3 ED elem. Ez némileg kevesebb üvegtag, mint az újabb objektíveknél szokásos (21 üveg 16 csoport) - de a kevesebb üveg elvileg jobb kontrasztot biztosít. Ezen lehet vitázni, ami biztos, hogy a képeken érződik az a bizonyos Nikon AF-D szín és kontraszt. Van még pár AFS motor nélküli - régóta gyártásban tartott Nikkor, illetve a használtpiacon is rengeteg mozog: pl. AF24 f2.8, AF 28 f2.8, AF 180 f2.8, AF 85 f1.8. Nekem egy AF 50 1.8D- m van, illetve 10 évig használtam egy AF 300 f2.8 IF EDn-t és tényleg van ezekben az öreg harcosokban valami. Ha más nem romantika és vas. Aki mélyebben el akar merülni az ősnikonok világában, ajánlom a youtube-on az AngryPhotographer néven uszító "úri"ember videóit: https://www.youtube.com/watch?v=PNg5M0PwyZ0
Az autofókusza meglepően gyors és határozott, nincs semmi szédelgés, még aránylag fényszegény helyeken sem. Hangja az van, de nem zavaróan hangos. A zoom és a fókuszgyűrű nagyon finoman működik, kellemes ellenállással, zsírozottan. Van egy állványcsatlakozónk is, ami szintén vajfinoman forog, és tökéletesen ellátja feladatát - én szinte csak állványról használom őkelmét. Az objektív frontján van egy gumigyűrű, ami jól véd az esetleges mechanikai sérülésektől (ilyen volt a 300 f2.8-on is). Az időjárás-állóságról nem említ a Nikon elvileg semmit, de beázással még nem szembesültem esőben sem, és más fórumokon sem olvastam ilyen jellegű problémáról - ennél a típusnál. 1340 gramm, és 77-es szűrőmenet ami még talán fontos technikai adat, illetve, hogy itt is 9 lamellás rekeszt alkalmazott a gyártó, ezért a háttér-elmosás - bokeh nagyon szép (bár szerintem a Tamroné és az újabb Nikonoké szebb - teljes nyílásnál nem, de kisebb rekesznyílásoknál mindenképp).
Ez az optika sem hibátlan, van pár közismert problémája. A belső mechanikai kopás, kotyogás inkább az agyonhasznált, profik levedlett darabjait jellemezheti. Érthetetlen módon az AF/MF váltó gyűrű műanyagból készült, ezért ezt nem nehéz eltörni, ez visszatérő probléma főleg keményebb használat közben. Gyakran elkövetik a felhasználók azt a hibát, hogy a használati utasítást (http://www.nikonsupport.eu/europe/Manuals/af80-200_2.8d/afed80-200_2.8d_(27)01.pdf) nem olvassák el, és a kamerát AF módban hagyva az optikát manuális élességállításra állítják át, erőltetik, és ez tönkreteszi a kuplungszerkezetet. A 80-200 közelpontja 1,5 méter, de tapasztalataim szerint 200mm-en 2.8-as rekesznél közeli témáknál nem pontos az AF. Ez egy közismert gond, de maximum kicsit kintebb kell tekerni a zoomot, lerekeszelni (5.6). Én ha "makrózni" akarok vele, nem átallok egy közgyűrűt felcsavarni elé : )
Végül a képminőségről. Én eddig csak DX vázon használtam, de nem kétlem, hogy fullframe-en is teljesen jól dolgozik. DX-en is nagyon hasznos tartomány a kb. 120-300, persze így a mélységélesség kb. 4-nek felel meg... Teljesen nyitott rekesznél van némi CA, de az újabb Nikonok szoftveresen szépen eltakarítják még az aránylag extrém lilulásokat is. Érdekes, hogy már teljes nyílásnál is nagyon éles, kontrasztos képet ad, lerekeszelve 4-re, 5.6-ra maximalizálódik a teljesítménye. De - a Sigmával ellentétben - bátran használható 2.8-on is. A színei szerintem szép semlegesek, a Tamronnál hidegebbek. Egy napellenző ajánlott rá, bár nem különösebben érzékeny a becsillanásra, de mégiscsak egy telezoom. Szerintem egy örök darab, meg kellene tartani, meglátjuk....
Őt követte egy Sigma 105, majd egy Sigma 180 makró. Miután az utóbbi időben a fényképezési szokásaim megváltoztak, vettem nagyon olcsón egy Tamron 70-200 f2.8 optikát. Az élessége, bokeh-ja kitűnő volt, de az autofókusza nem állt a helyzet magaslatán, sajnos még statikus témáknál is sokat kellett vele bajlódnom. Mérgemben eladtam. A kereskedő-vér bizony nem buzog túl bennem, de szerencsére jó áron elbúcsúztam tőle is. Még aznap meghirdette valaki ezt a Nikont, szinte újszerűen, de valami nagyon "gyanúsan" alacsony áron. Beleugrottam és most itt van.
A cím nem véletlen - az objektív olyan mechanikai benyomást kelt, mint egy kalapács. Fém és (fa helyett...) üveg. Persze ez lehet némileg megtévesztő is - ezek a zoomok eléggé komplikáltak mind mechanikailag, mind elektromosan - (http://www.lensrentals.com/blog/2013/08/lensrentals-repair-data-2012-2013) bár ez utóbbiból tesztalanyunkban éppenséggel nem sok van. Nincs képstabilizátor, sem ultrahangmotor. Ami nincs - az nem romlik el. A fényképezőgép hajtja a fókuszt, ezért amatőr vázakkal nincs, csak manuális élességállítás. 1996 óta - idestova 20 éve gyártja a Nikon ebben a formában ezt az üveget, ma is lehet belőle újat venni. Az optikai felépítés még a tolózoomos elődből való - 1988 (Nikon F4 éra) azóta nem változtattak csak a bevonatokon a japánok. 27év... nem semmi. 16 elem 11 csoportban 3 ED elem. Ez némileg kevesebb üvegtag, mint az újabb objektíveknél szokásos (21 üveg 16 csoport) - de a kevesebb üveg elvileg jobb kontrasztot biztosít. Ezen lehet vitázni, ami biztos, hogy a képeken érződik az a bizonyos Nikon AF-D szín és kontraszt. Van még pár AFS motor nélküli - régóta gyártásban tartott Nikkor, illetve a használtpiacon is rengeteg mozog: pl. AF24 f2.8, AF 28 f2.8, AF 180 f2.8, AF 85 f1.8. Nekem egy AF 50 1.8D- m van, illetve 10 évig használtam egy AF 300 f2.8 IF EDn-t és tényleg van ezekben az öreg harcosokban valami. Ha más nem romantika és vas. Aki mélyebben el akar merülni az ősnikonok világában, ajánlom a youtube-on az AngryPhotographer néven uszító "úri"ember videóit: https://www.youtube.com/watch?v=PNg5M0PwyZ0
Az autofókusza meglepően gyors és határozott, nincs semmi szédelgés, még aránylag fényszegény helyeken sem. Hangja az van, de nem zavaróan hangos. A zoom és a fókuszgyűrű nagyon finoman működik, kellemes ellenállással, zsírozottan. Van egy állványcsatlakozónk is, ami szintén vajfinoman forog, és tökéletesen ellátja feladatát - én szinte csak állványról használom őkelmét. Az objektív frontján van egy gumigyűrű, ami jól véd az esetleges mechanikai sérülésektől (ilyen volt a 300 f2.8-on is). Az időjárás-állóságról nem említ a Nikon elvileg semmit, de beázással még nem szembesültem esőben sem, és más fórumokon sem olvastam ilyen jellegű problémáról - ennél a típusnál. 1340 gramm, és 77-es szűrőmenet ami még talán fontos technikai adat, illetve, hogy itt is 9 lamellás rekeszt alkalmazott a gyártó, ezért a háttér-elmosás - bokeh nagyon szép (bár szerintem a Tamroné és az újabb Nikonoké szebb - teljes nyílásnál nem, de kisebb rekesznyílásoknál mindenképp).
Ez az optika sem hibátlan, van pár közismert problémája. A belső mechanikai kopás, kotyogás inkább az agyonhasznált, profik levedlett darabjait jellemezheti. Érthetetlen módon az AF/MF váltó gyűrű műanyagból készült, ezért ezt nem nehéz eltörni, ez visszatérő probléma főleg keményebb használat közben. Gyakran elkövetik a felhasználók azt a hibát, hogy a használati utasítást (http://www.nikonsupport.eu/europe/Manuals/af80-200_2.8d/afed80-200_2.8d_(27)01.pdf) nem olvassák el, és a kamerát AF módban hagyva az optikát manuális élességállításra állítják át, erőltetik, és ez tönkreteszi a kuplungszerkezetet. A 80-200 közelpontja 1,5 méter, de tapasztalataim szerint 200mm-en 2.8-as rekesznél közeli témáknál nem pontos az AF. Ez egy közismert gond, de maximum kicsit kintebb kell tekerni a zoomot, lerekeszelni (5.6). Én ha "makrózni" akarok vele, nem átallok egy közgyűrűt felcsavarni elé : )
Végül a képminőségről. Én eddig csak DX vázon használtam, de nem kétlem, hogy fullframe-en is teljesen jól dolgozik. DX-en is nagyon hasznos tartomány a kb. 120-300, persze így a mélységélesség kb. 4-nek felel meg... Teljesen nyitott rekesznél van némi CA, de az újabb Nikonok szoftveresen szépen eltakarítják még az aránylag extrém lilulásokat is. Érdekes, hogy már teljes nyílásnál is nagyon éles, kontrasztos képet ad, lerekeszelve 4-re, 5.6-ra maximalizálódik a teljesítménye. De - a Sigmával ellentétben - bátran használható 2.8-on is. A színei szerintem szép semlegesek, a Tamronnál hidegebbek. Egy napellenző ajánlott rá, bár nem különösebben érzékeny a becsillanásra, de mégiscsak egy telezoom. Szerintem egy örök darab, meg kellene tartani, meglátjuk....